Kathrin Grobelnik

A sport mindig fontos volt számomra. A harcművészettel viszont nem azért kezdtem el foglalkozni, mert elbűvölt, sokkal inkább félelemből. A félelem, a harag rossz tanácsadó, ahogy ezt mindannyian tudjuk. Bizonyos helyzetekben a szó szoros értelmében lebénít bennünket, nem tudunk védekezni, vagy támadni.

17 éves voltam, amikor a kollégiumi szobámban rámtámadtak az éjszaka közepén. Súlyos sérüléseim voltak, s bár alig láttam, egy sötét alakot véltem felfedezni a helyiségben. Valaki megtámadott, akivel sohasem találkoztam azelőtt, s a brutális támadás okai a mai napig ismeretlenek. Olyan rettenetes fájdalomra ébredtem, amit le sem tudok írni. Az arcomat mindenütt vér borította, s másodpercekig tartott, amíg tudatosult bennem, mi is történik. Sikoltozni kezdtem és szerencsére segítségemre siettek.
A sebeimet összevarrták, s egy idő múlva begyógyultak, nem úgy a lelki sérülések. A támadás után a mindennapos cselekvések is terhelőek voltak számomra. Rettenetesen féltem egyedül maradni egy szobában vagy sétálni az utcán.
Mindaddig naiv életszemlélettel éltem: ha nem bántok senkit, engem miért bántana bárki is?

Rá kellett jönnöm, hogy nincs efféle logikai összefüggés. Bárkit bánthatnak, bárkit megsebesíthetnek attól függetlenül, provokál-e valakit vagy sem. Rá kellett ébrednem: „Bármikor, bárhol ugyanez megtörténhet velem.”
Ez a gondolat beférkőzött a fejembe és a mindennapjaimba. Két lehetőségem volt: Magamba fordulok, soha többé nem bízok senkiben és állandó félelemben élem napjaimat, vagy összeszedem magamat és megpróbálok kimászni abból a sötét veremből, ami saját félelmeimből állt.

Az első dolog, amit tennem kellett: megtanulni megvédeni magamat. Az első önvédelmi sport, amivel megpróbálkoztam, a judo volt. A judo tréningeken keményen edzettem partnereimmel, akik rendszerint nagyobbak és nehezebbek voltak nálam, kevés esélyt adva ezzel a győzelemre. Próbálkozásaim kudarcba fulladtak.

Ugyanebben az időben egy jóbarátom Wing Tzun edzéseket látogatott, amiről azt állította, nagyon hatékony lehet egy nagyobb és nehezebb ellenfél ellen is. Úgy gondoltam, pontosan erre van szükségem. Természetesen én is lelkes Bruce Lee rajongó voltam akkoriban, s ahogy azt mindannyian tudjuk, ő is Yip-Man tanítványa volt és kung-fut tanult. 1991-ben kezdtem el tanulmányaimat Lipcsében. Ez volt az első alkalom, amikor úgy éreztem valóban hatékony mozdulatokat tanulok. A mozdulatok egyszerűnek tűntek és saját mivoltukban azok is voltak. Hamarosan rá kellett ébrednem: a Wing Tzun nagyon hatékony, mindegy hogy az ellenfeled mennyivel nagyobb, vagy nehezebb nálad.
Harcművészet - ebben a felfogásban többé válik, mint egy egyszerű sport. A „művészet” része a dolognak az, hogy saját testi képességeink tudatában logikánkat és taktikai készségünket használjuk már a harc ELŐTT. Az hogy valaki gyengébb, nem jelenti azt, hogy mindenképp el fogja veszíteni a küzdelmet. Nem úgy, mint más klasszikus küzdősportokban, itt a speciális módszerek lehetőséget nyújtanak a nőknek is abban, hogy megvédjék magukat, sőt akár győzzenek komolyabb sérülések nélkül.

A Wing Tzun a fizika és a pszichológia tanaira van alapozva. A fizika szabályai éppúgy benne élnek, mint a kínai filozófia és a taoizmus. Yin és Yang éppúgy fontosak ebben a harcművészetben, mint a matematika és a fizika szabályai. Ezen különböző gyökerek és felhasználási területeik csak fokozzák e sport hatékonyságát. Ha valaki Wing Tzun-t tanul, megerősödik fizikuma, csakúgy mint pszichéje. Erő, sebesség, a test teljes kontrollja is hozzájárul a sikerhez.

Saját tapasztalataim alapján csak azt tudom mondani, hogy ez a sport nagyon megerősítette önbizalmamat és lehetőséget adott, hogy átlépjek félelmeimen. Hozzáállásom a konfliktusokkal szemben is megváltozott: sokkal bátrabb lettem, a problémákat tisztán és egyenesen próbálom megoldani. „Egyenesen az ellenfél felé.”
Megértettem. És ami néhány éve elérhetetlennek tűnt, most már az enyém:

Nem félek többé.

Mint instruktor látom, hogy sok tanuló hasonló élményekkel bír. A Wing Tzun tanulása nagy odaadást kíván, mind fizikailag, mind lelkileg, ám cserébe sokkal többet ad.

vissza