A WT oktat�s 3 r�sze

1. Form�k
   A "form�k" olyan, az �nv�delem c�lj�b�l egys�gbe rendezett alapvet� mozdulatsorokat jelentenek, amelyek hagyom�nyosan elfogadott m�don egy�ttal hozz�j�rulnak az �ltal�nos ellazul�shoz, medit�ci�hoz, �s eg�szs�ghez is. 
2. Chi Sao (ragad�s kezek)
   A WT az egyetlen olyan harcm�v�szet, amelyben benne foglaltatnak ezek a tapint�s�rzeten alapul� b�rreflexre �p�l� egyed�l�ll� gyakorlatok. A Chi Sao v�dekez�si reflexek az ellenf�l t�mad�s�nak hat�s�ra �nk�ntelen�l �s azonnal l�pnek m�k�d�sbe, ez�rt azok mindig pontosan az adott helyzetre szabottak. A Chi Sao reflexek j�val gyorsabbak a vizu�lis ingerekre v�laszol� szemreflexekn�l, �gy azt is lehet�v� teszik, hogy a WT-harcos vakon v�dekezhessen. A Chi Sao az a ragaszt�anyag, amely t�bb k�l�n�ll� mozdulatot rendez olyan �sszef�gg� kombin�ci�kba, amelyek nem el�re elhat�rozottak, hanem az adott helyzet ig�nyeihez igazodnak. A Chi Sao n�lk�l a WT csak elk�l�n�lt technikai elemek �s halott mozg�smint�zatok halmaza lenne. Ez�rt a Chi Sao a WT lelke!
3.  Lat Sao (gyakorl�harc)
   A WT c�lja a harci k�pess�gek kifejleszt�se. A Lat Sao (amelynek jelent�se "szabad st�lus� harc") sor�n a WT-gyakorl� megtanul f�lelem n�lk�l szemben�zni az egy-az-egyben k�zdelemmel, �s ellen�rizni tudja felk�sz�lts�g�t an�lk�l, hogy tartania kellene att�l, hogy edz�partnere megs�r�lhet. Ez a Lat Sao-t a WT egyik legfontosabb �s legel�remutat�bb r�sz�v� teszi. "A WT nem egyszer�en egy hat�kony harcm�v�szet, hanem a tanul�snak is egy hathat�s m�dja"

L�nc�t�sek
Amikor a WT-harcos egy �t�s bevitel�vel el�nybe ker�l, akkor nem vonul vissza, hanem gyakran l�nc�t�sekkel folytatja a t�mad�st. Ez az egyik leghat�konyabb fegyver, a hagyom�nyos harcm�v�szetek nem ismerik az ellenszer�t. Az �t�sek gyors egym�sut�nja meghaladja az ellenf�l inform�ci�-feldolgoz� kapacit�s�t, �s k�ts�gbeesett v�dekez�sre k�nyszer�ti �t.

vissza