Mi a Wing Tzun?
Jelentése Gyönyörű Tavasz - egy a XVIII. századból származó dél-kínai harcművészet. Ugyan egyike a sok száz kung-fu stílusnak, de kialakulása és jellemzői révén mégis egyedülállóan különleges. Ez a különlegesség megjelenik úgy a rendszer filozófiai-elméleti hátterében, mint technikai repertoárjában. Szerencsére az elmúlt generációk mesterei hűek maradtak a gyökerekhez, és csak olyan változtatásokat eszközöltek a rendszerben, mely által az nem veszítette el egyediségét, és nem vált a modern világ - a harcművészeteket versenyző küzdősportokká alakító - törekvéseinek áldozatává sem.
A Wing Tzun Kung-Fu egy olyan kínai harcművészeti rendszer, amely közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbeknek is egy szabad küzdelem során. Kevés, csakis harcban jól alkalmazható technikákat tartalmaz. Ezek a technikák egyszerűek és gyorsak; a védekezés során engedékenyek, de a támadások során dinamikusak.
A támadást és a védekezést egyszerre hajtjuk végre, így időt takarítunk meg és a támadót nem engedjük kibontakozni.
A küzdelem során folyamatosan szembefordulunk ellenfelünkkel, így mindkét kezünket egyenrangúan tudjuk használni (ez az egyidejű technikák miatt különösen lényeges), és az ellenfél nem tudja támadni a vakoldalunkat (a vakoldal a testnek az a része, amit nehéz védeni, pl. a hát, a tarkó).
A támadások általában egyenes vonal mentén történnek, követve a mottót: 'két pont között legrövidebb út az egyenes'.
A Wing Tzun Kung-Fu-ban gyakran indítunk támadásokat 'érzékeny pontok' (pl.: szem, orr, torok, lágyék) ellen, mivel legtöbbször csak így van esélyünk az önvédelemre.
A technikákat láncszerűen összefűzve, folyamatosan egymás után hajtjuk végre, így a támadónkat folytonos védekezésre kényszerítjük.
Az ellentámadásunkhoz felhasználjuk a támadó erejét is, így az ő lendületét elvezetve sokkal nagyobb erővel tudunk visszatámadni.
A Wing Tzun Kung-Fu-ban nincsenek magas rúgások, így nem kell akrobatikus hajlékonyság ahhoz, hogy valaki elsajátíthassa ezt a stílust. A rúgásaink alacsonyak és érzékeny célpontok ellen irányulnak. Az alapállás viszonylag szűk, de a súlypont lent van; ez teszi lehetővé a stabilitást és a gyors lépéseket, amelyek kulcsfontosságúak egy harc során.
A Wing Tzun főbb jellemzői
-
A fizikai erő helyett a gyakorlatiasan használható technikák kerülnek előtérbe.
-
Az egyidejűség elvének használata (védekezés-támadás egy időben történik, a hagyományos védés majd visszatámadás helyett) a gyorsaság fejlesztésében kap nagy szerepet.
-
A gyakorló nem pusztán erővel akar győzni, hanem a gyenge pontok támadása és a gyorsaság által.
-
A sorozatszerű támadások, a gyors, láncszerűen kivitelezett ütések időtakarékos és folyamatos irányítást tesznek lehetővé.
-
A mozdulatokra jellemző a könnyedség, a gyorsaság és az erő megfelelő mértékű használata.
Minek is köszönhető tehát a Wing Tzun különlegessége?
Elsősorban az alapító mesterek alapos, szisztematikus munkájának. E munka kiindulópontjaként rendelkezésre állt az akkor már 1500 éve folyamatosan csiszolódó shaolin harci rendszer. Ugyanakkor felismerték, hogy ez rendszer, matuzsálemi korának köszönhetően, túlságosan bonyolult, ami azt eredményezi, hogy valódi harci erényei egyre inkább háttérbe szorultak, és megtanulása is aránytalanul sok időt vesz igénybe. Az akkori Kína viszonyai között ez komoly hátránynak számított, mely a Shaolin kolostort elhagyó mestereket arra késztette, hogy az ősi tudás birtokában, annak felhasználásával megalkossanak valami forradalmian új dolgot.így született meg a Wing Tsun.
Mitől is különleges a Wing Tzun?
Ez előzőekből kitűnik, hogy megalkotását praktikus szempontok vezették. Alkotói ugyan táplálkoztak a korabeli Kína vallási és filozófia irányzataiból, de nem ragaszkodtak mereven egyetlen elgondoláshoz sem. Az új rendszer fő célja az ellenfél minél gyorsabb legyőzése lett, így kialakításánál a fő szempontot hatékonyság jelentette. Felismerték, hogy az erősebb ellenféllel szemben csak a gyorsaság és az ügyesség révén van esély, a technikák ennek megfelelően lettek "összeválogatva". Nagy hangsúlyt helyeztek az erő minél hatékonyabb felhasználására, az ellenfél erejének saját magára történő visszafordítására, figyelembe véve, hogy a testfelépítés az az adottságunk melyet a legkevésbé tudunk befolyásolni. A rendszer kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a közelharcra, abból a megfontolásból, hogy az erősebb ellenfél kis távolságon kevésbé tudja végtagjait felgyorsítani, és így fizikai erejét érvényesíteni. Ugyanakkor a Wing Tsun technikáit úgy dolgozták ki, hogy kis távolságon is nagy gyorsaságot lehessen elérni (lásd Bruce Lee híres 1 inches ütése). Beépítettek a rendszerbe továbbá egy, a tapintási reflexek tökéletes kifejlesztésére szolgáló gyakorlatsorozatot (chi-sau). Az ennek révén berögzülő készségek előnyt biztosítanak a közelharcban, mivel lehetővé teszik az ellenfél mozdulatainak pontosabb érzékelését, és a reakcióidő lényeges - felére-harmadára történő - lerövidítését.
A fentiekkel összhangban sikeresen alkalmazták azt az elvet, hogy a kevesebb az több, így technikák számát lényegesen lecsökkentették, csak a harcban ténylegesen alkalmazhatóakat vették számításba. Ennek köszönhetően - jól követhető alapelvek mentén - mindösszesen három formagyakorlat került kialakításra, ezek pedig - a harcművészeteknél megszokottakhoz képest - egyszerűbb formában tartalmazzák a mozdulatokat. Ebből adódóan a rendszer elsajátítása is lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, a kevesebb mozdulat használatát könnyebb készségszintre emelni.
A Wing Tsun rendszere tartalmaz két tradicionális fegyvert. Egyrészt a hosszúbotot és kantoni pillangókést (széles pengéjű alkar hosszúságú vágófegyver). Ezek használata teljesen különbözik más küzdőstílusok fegyverhasználatától, elsajátításuk a Wing Tsun legmagasabb szintjét jelentik. A fentieken túl persze se szeri se száma a Wing Tsun különleges elveinek, technikáinak, koncepcióinak melyek megfelelő kezekbe adva kiváló hatékonysággal használhatóak fel önmagunk vagy mások védelmében. Ugyanakkor elsajátításához, gyakorlásához nem szükséges testünk olyan mértékű "felkeményítése", amely hosszú távon mindig az egészség rovására megy. Mivel az ember legnagyobb erősségét - a gondolkodás képességét - használja ki, talán rá illik a legjobban: "A gondolkodó ember harcművészete" Összességében elmondható, hogy a Wing Tsun mindenkinek mást nyújthat, céljaitól, vérmérsékletétől függően. Felfogható harcművészetként, sportként, a szabadidő hasznos eltöltéseként, egy roppant hatékony önvédelmi rendszerként, mindezek mellett pedig a kínai kultúra egyik különleges gyöngyszemeként.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
