1954-ben, a 13 �ves Bruce Lee, aki a hangzatos „Kis S�rk�ny” nevet viselte, t�bb utcai csata gy�ztesek�nt kezdett el �rdekl�dni a harcm�v�szetek ir�nt. �rdekl�d�s�nek oka az volt, hogy egy K�nai harcm�v�szetet tanul� fi� legy�zte �t. El�sz�r apj�val ment le Tai Chi Chuan-t gyakorolni, de egy-k�t tr�ning ut�n nem l�togatta az edz�st, mert t�l l�gynak �s haszn�lhatatlannak tartotta a technik�it. Lee Hoi Chuen-nek, Bruce apj�nak t�bb harcm�v�sz ismer�se volt. Ezek k�z�l az egyiket Yip Man-nak h�vt�k. A fi� teh�t az els� pr�b�lkoz�s ut�n, most m�r Yip Man nagymester Wing Tsun (akkoriban Ving Tsun) iskol�j�ba iratkozott be.

Lee �gy �rezte, hogy 13 �vesen m�r h�tr�nyban van a t�bbi tanul�val szemben, ez�rt hatalmas er�bedob�ssal, heti hat alkalommal tr�ningezett Yip Man nagymestern�l. Bruce lee intenzit�s�t dermedten figyelt�k a t�bbiek. A j�r�kel�k meglepetten n�zt�k a „Kis S�rk�nyt”, aki m�g az �tmenti bokrokon �s f�kon is a Wing Tsun �t�seit �s r�g�sait gyakorolta. Lee-nek az �lete lett a Kung Fu. Testrv�rei „Mo Si Tung”-naj „Sohase �l nyugodtan”-nak nevezt�k.

 

M�g �tkez�s k�zben sem hagyta abba az edz�st, mert legt�bbsz�r az asztal l�b�n er�s�tette kez�t. Ha m�gis meg�llt egy percre gondolkodni, a k�vetkez� pillanatban m�r fel is ugrott az asztal mell�l �s k�l�nb�z� kombin�ci�kat gyakorolt. Bruce Lee �ccse Robert, �gy eml�kezett vissza b�tyja harci kedv�re: „Bruce-nak nem lehetett k�tszer mondai, hogy �llj ki velem k�zdeni”. De Yip Man nagymester nem volt megel�gedve tan�tv�ny�val.

Bruce Lee �gy �rt ezekr�l a gondolatokr�l: „Az �n tan�t�m Yip Man professzor azt mondta nekem: „S�rk�ny” laz�ts �s csendes�tsd le gondolataidat. Felejtsd el saj�t magad �s k�vesd az ellenf�l mozdulatait. Engedd el gondolataid �s az ellent�mad�sokat m�rlegel�s n�lk�l hajtsd v�gre. Ez minden, tanuld az elk�l�n�l�s m�v�szet�t.

Tele voltam energi�val, �gy �reztem, hogy ezt nem tudom megcsin�lni. Nem tudtam ellaz�tani magam, mert arra gondoltam, hogy el kell laz�tanom magam. Ezt a pszichol�gusok kett�s vaks�gnak nevezik. Ekkor tan�t�m �jra sz�lt: „S�rk�ny”, k�vesd a dolgok term�szetes foly�s�t. Eml�kezz, soha ne sz�llj szembe a term�szettel.

"Soha ne helyezkedj szembe egyenesen a probl�m�kkal, tanulj meg egy�tt haladni azokkal. Ne gyakorolj ezen a h�ten, hanem menj haza �s gondolkozz. �n hazamentem.”

Az ifj� harcos gondolkozott �s meg�rtette a tan�t�s l�nyeg�t. Ezek ut�n a Kis S�rk�ny nagyon gyorsan a Wing Tsun egyik legjobb harcosa lett, sorra megel�zte id�sebb kung fu testv�reit, akik ezt nem n�zt�k j� szemmel, ez�rt 3 �v tanul�s ut�n Bruce Lee k�nytelen volt elhagyni Yip Man nagymester iskol�j�t. Ekkor t�rt�nt, hogy St. Francisco Xavier koll�gium h�romszoros boxbajnoka kih�vta �t k�zdeni. Lee felvette a „semleges” �ll�st �s v�rta ellenfel�t, aki klasszikus box l�p�sekkel �s k�ztart�ssal k�zeledett fel�je. Abban a pillanatban, amikor a boxol� t�madott, Lee azonnal ki�t�tte. Ezt a gy�zelmet megtudva a Koll�gium egyik tan�ra felk�rtre, hogy induljon a k�z�piskol�k k�z�tti boksz versenyen. Bruce Lee ezt a versenyt ki�t�ssel nyerte meg. Term�szetesen a „S�rk�ny” nem hagyta abba Kung Fu tanulm�nyait, hanem bar�tj�val edzett tov�bb. Amerik�ba utaz�sa el�tt Lee-nek egy szerencs�tlen p�rharcba volt r�sze. Egy Wing Tsun tanul� kih�vott egy Choy Lee Fut k�zd�t. A p�rharc hely�re azonban egyik�k sem ment egyed�l. Az �sszecsap�s bar�ts�gos m�rk�z�snek indult. A k�zdelem egy baseball p�ly�n, a p�ly�t hat�rol� vonalak k�zt zajlott. Bruce Lee az egyik k�zd�t�l egy er�s tal�latot kapott, mire bevadulva nekiesett �s sorozat�t�ssel a f�ldre k�ldte, majd beler�gott a fej�be. Az ellenfel�nek majdnem kifolyt a szeme �s nagyon s�lyosan megs�r�lt. A gyerek sz�lei feljelentett�k Lee-t, akinek meg kellett fogadnia, hogy nem verekszik t�bbet. Lee �desanyj�nak kellett kezess�get v�llalnia fi��rt. A fiatal Bruce Lee �gy gondolta, hogy jobb ha elhagyja Hong Kong-ot �s �gy 1958 Sz�vegdoboz: december�ben elindult Amerik�ba a korl�tlan lehet�s�gek haz�j�ba.

Bruce Lee San Francisco k�nai negyed�ben sz�llt partra �s egy h�napos ott tart�zkod�s ut�n Seattle-ben telepedett le, sz�lei r�gi bar�tj�n�l. Egy �tteremben dolgozott, azonban a tr�ningeket itt sem hagyta abba. Mikor felv�telt nyert a Washington egyetem filoz�fia szak�ra, elkezdte oktatni a Kung Fu-t. k�s�bb az egyetem elv�gz�se ut�n: egy Judo mesterrel Taky Kimura-val megnyitotta els� iskol�j�t, a Jun Fan Gung Fu Int�zet n�ven. M�r ekkor felmer�lt benne a gondolat, hogy visszat�r Hong Kong-ba Yip Man nagymesterhez, hogy t�k�letes�tse tud�s�t. El�sz�r is 1962-ben levelet �rt Yip Man nagymesternek, amiben k�rte, hogy nevezhesse st�lus�t hivatalosan is Wing Tsun-nak. Rendelt Hong Kong-b�l egy tradicion�lis fabab�t.

1963-ban kiadja a Chines Gung Fu c�m� k�nyvet. 1970-ben, amikor h�ts�r�l�se �gyhoz k�t�tte �rta meg m�sodik k�nyv�t, de mivel legjobb bar�tja ekkor m�r nagyon beteg volt, az eg�sz k�ziratot neki aj�nd�kozta �s � csak mint technikai tan�csad� szerepel a c�mlapon. Long Beach-i Karate Torn�n t�bb sz�z karat�ka n�zte v�gig Bruce Lee bemutat�j�t. A bemutat�t t�bben is filmre vett�k, de b�rhogy is kerest�k Lee technik�it, nem tal�lt�k azt meg. 1963-ban, amikor megkapta k�nyv��rt a honor�riumot, visszautazott Hong Kong-ba csal�dj�hoz. Megl�togatta Yip Man nagymestert is. Sokat besz�lgettek �s gyakoroltak egy�tt. Bruce Lee tr�ningezett Yip Man tan�tv�nyaival is. Az eredm�ny teljesen megd�bbentette. Err�l sz�mol be J.De Mile: Lee teljesen �sszet�rve �rkezett meg Hong Kong-b�l, mivel a k�z�s Chi Sau gyakorl�sn�l Yip Man nagymester tan�tv�nyait csak ritk�n tudta meg�tni, m�g azok b�rmikor k�pesek voltak �t eltal�lni. Lee 1965-ben ism�t visszat�rt Hong Kong-ba, Yip Man nagymesterhez �s ezt a nyarat teljesen a tanul�snak szentelte. Megk�rte Yip man nagymestert, hogy tan�tsa meg neki a fab�bu technik�nak utols� r�sz�t, mert azt nem tudta m�g megtanulni. K�rte tov�bb� a nagymestert, hogy vehesse fel filmre az els� form�t (Siu Nim Tau), amelyet tan�thatna Amerik�ban. Bruce Lee a mester j�indulat�t k�rte �s felaj�nlott egy �j h�zat Hong Kong-ban. Lee azonban elk�vetett egy nagyon nagy hib�t. T�l sok p�nzt k�n�lt fel a nagymesternek �s ezzel s�rtette tan�t�j�nak �n�rzet�t. �gy Yip Man nagymester a k�r�st elutas�tva �gy sz�lt: „�n nem tudom elfogadni az aj�nlatot. Az okok: nem Te vagy az egyetlen tan�tv�nyom; �n sohasem �g�rtem egyetlen tan�tv�nyomnak sem, hogy teljes�tem az ilyen k�r�st. Ha elfogadom az aj�nlatod, mit mondok a t�bbi tan�tv�nyomnak?”. �gy h�t Bruce Lee nem kapta meg a filmfelv�telre a jogot.

A vil�gon nagyon sokan megk�rd�jelezt�k Bruce Lee Wing Tsun tud�s�t. N�h�nyan azt hiszik, hogy csak a Wing Tsun els� form�j�t tanulta. De ez nem igaz! Lee tanulta az els�, m�sodik �s a harmadik form�t is. Ismerte a Chi Sau szekci�kat �s a fab�bu technik�k nagyr�sz�t. Wing Tsun tanulm�nyainak h�rom �ve alatt �s a Hong kong-ba val� visszat�r�seinek alkalm�val t�bbsz�r is tr�ningezett Yip Man nagymesterrel, mai Bruce Lee technikai tud�s�ra vall. Ha a mostani fokozatrendszert vessz�k alapul, akkor Lee tud�sa a mesterszintek k�zt is nagy helyen �llna. Lee a Kung Fu teljes titk�t soha senkinek nem adta tov�bb. Az �rdekl�d�knek tal�lta ki, a st�luson k�v�li st�lust (Jeet Kune Do), amelyet Amerik�ban tan�tott. Csak n�h�ny j�bar�tja ismerkedhetett meg a Wing Tsun sz�ps�g�vel �s hat�konys�g�val.

Bruce Lee: Az �let 16 leck�je

 

Az �let �rtelme

„A halhatatlans�ghoz vezet� �t titka, hogy olyan �letet �lj�nk, amire �rdemes eml�kezni.”

Egyetlen �leted van ebben a testben, ez�rt is t�rekedj arra, hogy l�trehozz valamit, ami m�sok sz�m�ra �rt�ket k�pvisel.

 

Hat�rok

„Ha �lland�an hat�rokat szabsz abban, amit teszel, legyen az fizikai vagy m�s jelleg�, az a munk�dra �s majd az eg�sz �letedre is hat�ssal lesz. Nincsenek hat�rok! Csak v�gtelen puszta van. �s ott sem maradhatsz, t�l kell l�pned!”
„Gyerekkorom �ta volt egy �szt�n�s, bels� k�sztet�sem, hogy fejl�djek �s n�vekedjek. Egy valamire val� ember szerepe �s k�teless�ge sz�momra nem m�s, mint hogy �szint�n fejleszti lehet�s�geit.”

Csak a r�d szabott hat�rokig tudsz n�vekedni (amit vagy te vagy m�sok szabtak meg). Ahhoz, hogy val�ban el�rd lehet�s�geid netov�bbj�t, el kell felejtened, hogy hat�rok l�teznek �s be kell ismerned, hogy ebben az �letben nem fogod el�rni maxim�lis teljes�t� k�pess�gedet.

 

 

Boldogs�g

„L�gy boldog, de soha ne l�gy el�gedett.”

Engedd meg magadnak, hogy boldog l�gy most �s ne v�rj arra, hogy valamilyen �nk�nyes c�l el�r�se tegyen boldogg�. Ugyanakkor eml�kezz arra, hogy az �letben a dolgok n�vekednek vagy megsemmis�lnek, �gy h�t v�lassz, te mit szeretn�l.

 

 

�nk�p

„Nem az�rt vagyok e vil�gban, hogy a te elv�r�saidnak megfeleljek, �s te nem az�rt vagy e vil�gban, hogy az �n elv�r�saimnak megfelelj.”
„Azz� leszel, amit gondolsz.”

Te hat�rozod meg magadat – senki m�s! Amikor egy fantasztikus �nk�pet alkotsz magadr�l, term�szetszer�leg hozz�n�sz a t�lzott elv�r�sokhoz.

 

 

 

 

 

C�lok

„A c�lokat nem kell felt�tlen�l mindig el�rni, a c�l gyakran mind�ssze az ir�nyt jel�li ki.”

Minden c�l el�rhet�, ha elegend� id� �ll rendelkez�sre. �gyhogy gyer�nk, mozdulj a megfelel� ir�nyba!

 

Tanul�s

„Csak a haszn�lhat�t vedd ig�nybe, �s vedd el, b�rhol is tal�lj r�.”
„Egy b�lcs ember t�bbet tanul egy buta k�rd�sb�l, mint amennyit egy bolond tanul egy b�lcs v�laszb�l.”
„Ne gondolkodj azon, hogy kinek van igaza, �s kinek nincs igaza, �s hogy ki a jobb. Nem kell folyton p�rtolni vagy �ppen ellentmondani.”

Mindig l�gy nyitott befogadni �j leck�ket, f�ggetlen�l att�l, hogy honnan j�nnek. Az �letben minden dolog k�pes neked valamit tan�tani, ha hajland� vagy befogadni a tan�t�sait.

 

Cselekv�s

„Nem el�g a tud�s, azt alkalmazni kell. Nem el�g akarni, cselekedni kell.”
„Ha t�l sok id�t gondolkodsz egy dolgon, soha nem leszel vele k�szen.”
„A tud�st�l hatalmat kapsz, de tiszteletet a karakter ad neked.”

Nagyon sok ember van ezen a vil�gon, akik tudj�k mit kell tenni�k, hogy megkapj�k, amit akarnak. Az a n�h�ny j�r sikerrel, akiknek karakter�t a folyamatos �s tudatos cselekv�s jellemzi.

 

 

�sszpontos�t�s

„Nem att�l f�lek, aki 10.000 r�g�st gyakorolt egyszer, att�l f�lek, aki egyetlen r�g�st gyakorolt 10.000-szer.”

T�bbf�le �ton is eljuthatsz a c�lig. De soha nem �rsz utad v�g�re, ha folyton �tvonalat v�ltoztatsz.

 

Id�

„Ha szereted az �letet, ne vesztegesd az id�t, mert az �let az id�.”

Mindannyian �gy kezdj�k az �j napot, hogy 24 �r�nk van a bankban, a k�l�nbs�g csak annyi, hogy azt ki mire haszn�lja.

 

 

Kudarc

„Ne f�lj a kudarct�l. – Nem a kudarc b�n, hanem az alacsony elv�r�s. Nagy pr�b�lkoz�sokn�l elbukni is dics�s�ges.”

A kudarc a tanul�si folyamat term�szetes velej�r�ja, b�rmit csin�lunk is. Egy sz�l� sem gondolja, amikor �ppen j�rni tanul� gyermek�t n�zi, mik�zben az folyton elesik, hogy „h�t bizony, � nem egy �gyes j�r�”. Akkor h�t mi�rt tenn�d ezt magaddal?

 

Kitart�s

„Ne k�nny� �let�rt im�dkozz, az er��rt im�dkozz, hogy legyen kitart�sod a neh�z �lethez.”

Mindig lesznek probl�m�k �s kih�v�sok az �letedben. A siker azt jelenti, hogy megtanulod, hogyan gy�zz le egyre nagyobb kih�v�sokat

 

Rugalmass�g �s alkalmazkod�s

„L�gy olyan, mint a v�z, ahogy utat csin�l mag�nak reped�seken kereszt�l. Ne l�gy �nz�, de alkalmazkodj a t�rgyhoz, �s megtal�lod az utat azt megker�lve, vagy azon kereszt�l. Ha semmi merevs�g nem marad benned, az k�ls� dolgokban is meg fog nyilv�nulni.
�r�tsd ki az elm�det, l�gy alaktalan, mint a v�z. Ha vizet teszel egy poh�rba, felveszi a poh�r form�j�t. Ha vizet teszel egy �vegbe, felveszi annak a form�j�t. Ha te�s kann�ba teszed a vizet, te�s kanna form�ja lesz. Azaz a v�z k�pes folyni, vagy valaminek neki�tk�zni. L�gy Te is v�z, bar�tom.”

Legy�l rugalmas �s alkalmazkod� a napi �letedben �s a probl�m�id leg�rd�lnek a v�lladr�l. Fesz�lts�g csak akkor j�n l�tre, amikor az eredm�ny nem a v�rakoz�snak vagy az �let felfog�snak megfelel�.

 

 

Egyszer�s�t�s

„Napi n�veked�s helyett napi cs�kken�s legyen. Hagyjuk el a l�nyegtelent.”
„Tedd magad�v� a hasznosat, utas�tsd el a feleslegeset, �s tedd hozz�, ami kifejezetten a saj�tod.”

Amikor kis�pr�d az �letedb�l �s az elm�db�l a l�nyegtelent, b�mulatos dolgok t�rt�nnek. K�rdezd meg k�ny�rtelen�l magadt�l: „Ez az �letem magasabb rend� c�lj�t szolg�lja?”

 

 

 

Kapcsolatok

„Ahhoz, hogy megismerd �nmagad, m�s emberi kapcsolatok t�kr�ben vizsg�ld meg magad.”

Fogadd el m�sok viselked�s�t �s cselekedet�t, hiszen senkit nem tudsz megv�ltoztatni. Ehelyett n�zd meg, hogyan hatnak r�d m�sok, hogyan viselkedsz m�sokkal, hiszen ebben t�kr�z�dik a te hited.

 

 

Szolg�lat

„Az igazi �let: m�sok�rt �lni.”

Vedd �szre, hogy b�rmi amit az �letben akarsz, megkaphatod az�ltal, ha m�soknak seg�tesz megkapni, amit akarnak.

 

 

�lj a pillanatban

„Fogadd el a dolgokat, ahogy vannak. �ss, ha �tn�d kell. R�gj, ha r�gnod kell.”

Figyelmedet mindig ir�ny�tsd az adott pillanatra. A m�ltad nem hat�rozza meg a j�v�det – az csak att�l f�gg, mit csin�lsz az adott pillanatban.